Time-lapse videózás

Biztos mindenki látott már filmekben vagy az interneten olyan képsorokat, amikor pár másodpercbe sűrítve láthatjuk, ahogy lemegy a nap a város felett, vagy elmosódva rohannak az autók az utcán. Ezeket a felvételeket time-lapse videóknak nevezik és nem is kell sok minden az elkészítésükhöz: egy fényképezőgéppel és egy állvánnyal már neki lehet vágni!

Hogyan készül egy ilyen videó?

Az alapelv az, hogy bizonyos időközönként készítünk egy-egy fotót, de ezt órákon, vagy akár napokon keresztül ugyanabból a helyzetből. A képeket ezután bármilyen egyszerű videószerkesztővel (Windows Live Movie Maker pl minden win7-es gépen van elvileg) összeillesztjük pl 0,05 másodperces időközzel. Ekkor 20 képet látunk egy másodperc alatt, bizonyos lassan mozgó témáknál, vagy hosszú záridős felvételeknél ez már elég is, hogy folyamatosnak érzékeljük a képet.

Kedvcsinálónak mutatnék egy hátborzongatóan jó montázst egy Seattle-ben élő fotóstól, utána pedig leírom a részleteket és megmutatom az én próbálkozásom a Kármánból. Katt a videó utáni linkre a folytatáshoz! :)

Hogyan fogjunk hozzá?

Keressünk egy megfelelően védett helyet, ahol a fényképezőgép nem ázik el és elég stabilan letámasztható, hogy ne borítsa fel semmi, (és persze senki sem fogja ellopni). Hosszabb felvételekhez áramforrásra is szükség lesz. 

A legmanuálisabb esetben fogjunk egy stopperórát és a gép mellett állva adott időközönként exponáljunk. Ha lehet távkioldóval, hogy ne mozgassuk meg a gépet. Ez egy elég barbár módszer, hiszen már egy néhány másodperces videóhoz is több száz képre lehet szükség, de ha nagyon elvetemült valaki és csak egy rövidebb részletről van szó, akkor működhet. Én kipróbáltam, arra kell leginkább figyelni, hogy ne legyen nagy eltérés az időközökben, mert az a videó szaggatását okozhatja.

Ha arra alkalmas gépünk van, akkor csatlakoztathatjuk a laptopunkhoz és egy megfelelő programmal vezérelhetjük automatikusan is felvételeket. Én a DSLR Remote Pro nevű progit használtam. Ekkor azonban a laptopról is gondoskodnunk kell, ráadásul rendszerint hamarabb le is merül. Egy hosszabb time-lapse esetén a fényképezőgéphez is szükség lesz egy adapterre, bár a DSLR gépek 500-600 képet is készíthetnek egyhuzamban, ha az LCD-t teljesen kikapcsoljuk. Előnye azonban, hogy a kártya kapacitásával nem kell foglalkozni, mehetnek a winchesterre a képek.

A legjobb megoldás azonban, ha laptop helyett valamilyen intervalométert vagy időzítőt használunk. Úgy 30e Ft-ért lehet kapni kifejezetten erre a célra készített márkás kioldót, de ennél olcsóbb megoldások is vannak. Áramköri szinten sem túl bonyolult a dolog,  a neten rengeteg házibarkács leírás van, de ebbe most nem mennék bele, a legolcsóbb ilyen eszköz (~3e HUF) ez a kis mini időzítő.

Milyen beállításokkal?

Ez az a része, ahol áll vagy bukik a projekt és mivel több órás lefutása van és alaposan igénybe veszi a gépet (Canon EOS 350D-vel egy 25fps gyors 2perces videóhoz a szükséges 3e expozíció a gép élettartamának kb 6%-át jelenti!) ezért érdemes nagyobb figyelmet szentelni a beállításoknak.

Kompozíció: célszerű nagylátószöggel, olyan irányban ahol a felvétel alatti pár órában komolyabb változások figyelhetők meg. Pl. szeles időben, sok felhővel, napnyugtakor egy mozgalmas utca...ez nyerő beállítás, azonban arra azért figyeljünk, hogy ha a nap a képmezőbe kerül komoly gondokat okozhat, hiszen menet közben nem változtathatunk hirtelen az expozíción! Léteznek bizonyos honlapok arra, hogy kikalkuláljuk hogy adott szögből hol lesz éppen a nap és a hold, érdemes használni őket! http://sunmoonphoto.com/

Élesség: fókuszáljunk úgy, hogy a lehető legnagyobb rész éles legyen, aztán kapcsoljuk ki az AF-t. A felvételek között a gép megpróbálna mindig élességet állítani és a fényviszonyok változásával picit korrigálgat majd, sosem fokozatosan teszi. Amikor élességet állítunk, objektívtől függően kicsit a nagyítás is változik. Egy másodperc alatt 25 képen már elég nagy változások történnek ahhoz, hogy érzékelhető és nagyon rossz hatást gyakoroljon a végeredményre.

Fehéregyensúly: ha nem RAW-ban fotózunk, akkor ezt is manuálisra kell állítani, bár lehet kísérletezni az automata üzemmóddal, ugyanis előfordulhat, hogy elég lassan változnak a fényviszonyok, hogy a gép finoman követni tudja és ne ugrásokban állítson utána. A RAW azért hasznos, mert az automata fehéregyensúly állítást is lehet használni és a hibákat könnyen korrigálhatjuk, hátránya viszont, hogy több száz kép esetén rengeteg tárhelyre lesz szükség.

Expozíció: ez egy érdekes kérdés - automata módban a gép folyamatosan utánaállít, így a kép világos marad. Rögzített blende mellett egyre hosszabb záridőt fog állítani. Emiatt ahogy beesteledik a mozgó dolgok egyre jobban elmosódnak, ami egy forgalmasabb út esetén nagyon érdekes hatást kelt. Manuális expozíciónál a kép fokozatosan elsötétedik, ez is érdekes lehet, pl a videót záró képsorokhoz.
Az automatikus fényerővel azonban óvatosan kell bánni: ha pl naplemente idején a nap elő-elő tűnik a felhősávok között, akkor a gép hirtelen fogja korrigálni az expozíciót, ami túl erős váltás és a videó villódzását fogja eredményezni. Célszerű ebben az időszakban egy manuális értéket állítani, aztán később fokozatosan visszaállni az automatikus expozícióra.
Lehetőleg ne hagyjuk, hogy a gép megváltoztassa menet közben a blende-t és az érzékenységet. Előbbi az élesség változásával okoz problémákat, utóbbi pedig a kép részletességének ugrásszerű változása miatt rossz. Érdemes már indulásnál magasabb érzékenységet választani (pl ISO400), hogy amikor besötétedik, akkor is elegendő legyen.

Időköz és intervallum: ez sokmindentől függ. Elsősorban azt kell eldönteni, hogy mekkora időszakot akarunk besűríteni és hogy milyen hosszú legyen a videó. A legtöbb esetben egy szögből csak pár másodperces snitteket érdemes készíteni. Ahhoz, hogy folyamatosnak érzékeljük a képet elméletileg 25 kockát kell lássunk egy másodperc alatt, ez 25fps (frame per second). Ez nagyon gyorsan mozgó témánál és rövid záridőknél kevés lehet, akár 30-60fps-re is kellhet, viszont pl hosszú záridős esti felvételeknél, lassan vándorló felhőknél akár 15fps is elég lehet, hogy folyamatosnak érezzük a képet! Tehát a témától függően válasszunk egy fps értéket, majd szorozzuk össze ezt a videó másodpercben vett hosszával, így megkapjuk, hogy összesen hány felvételre lesz szükség (pl 24fps mellett egy 10mp-es videóhoz 240 kép kell)
Ezután döntsük el, hogy mekkora intervallumot akarunk besűríteni. Egy naplemente-kékóra időszak 1-2 óráig tart. Pl ha 240 képet akarunk készíteni 120 perc alatt, akkor percenként 2 képet kell készítsünk, tehát 30mp-es időközökkel kell fotózni. Több másodperces záridőknél vegyük az exponálás hosszát is figyelembe!

Utómunka és illesztés: mindenképpen kötegelt utómunkát alkalmazzunk. Célszerű Lightroomban a sorozat néhány fotóján (elején-közepén-végén) beállítani egy megközelítően jó értéket. Csak alap eszközökkel dolgozzunk: kontraszt, szaturáció, stb. Bizonyos dinamikus szűrők képenként más eredményt adhatnak, ami a videó villódzását okozhatja.  Ha találtunk egy beállítást, ami nagyjából megfelelő, akkor szinkronizáljuk az összes képre. Ezután nézzük végig, hogy akad-e olyan fotó, ami elüt a többitől. Ezt töröljük, vagy korrigáljuk hogy illeszkedjen! Nem érdemes teljes felbontásban exportálni őket, mert csak a helyet foglalják, a legnagyobb fullHD videók 1920*1080px felbontásúak, ez bőven elég a képeknek is.
Érdemes kísérletezni, mert különleges összhatást érhetünk el pl egy ilyen videó ff-be vagy szépiába konvertálásával!
Összeilleszteni bármilyen videóvágó programmal lehet, én a Windows Live Movie Makert használtam. Itt sorrendben beimportálja a képeket és utána csak annyi a dolgom, hogy kijelölöm őket és az fps szám reciprokát adom a képváltás időközének ( 1/25=0,04s). Ha 25fps-nél alacsonyabbal dolgozunk,akkor a képek közötti áttűnés-effekt segíthet a folyamatosság érzésének elérésében, illetve profi szoftverek képesek akár interpolálni a köztes képkockákat is.

Zene: az ütős összhatáshoz érdemes egy jó zenét választani. A legjobb az, ha a képi és zenei váltások illeszkednek. Ehhez lehet változtatni picit az fps-n, 25 helyett 23 még észrevehetetlen a néző számára, de lehet épp elég, hogy a kép megfelelően illeszkedjen a zenéhez. Egyébként célszerű a zenét előre kiválasztani és ahhoz tervezni a snitteket, megfigyelve a váltásokat és a tempót. :)

A videó megosztására a legjobb a vimeo vagy a youtube, mindkettő jól kezeli a nagyfelbontású fájlokat, bár érdemes párat kisebb felbontásban is lementeni, hogy nem HD képes eszközökön is tudjuk használni őket.

Alant az én tavalyi próbálkozásom tekinthető meg. Jól látható ahogy beletanultam a dologba, a videó egyes részein az összes fent említett hiba megtekinthető. :D

Remélem hasznosnak találtad cikkemet, kérdést, véleményt, kritikát bátran! :)